Kilátó
Boldogasszony köve
A bükkszentkeresztiek egyszerűen Boldogasszony kőnek, a messziről érkezett betegek azonban gyógyító kőnek nevezik azt a helyet, ahol a legenda szerint valaha Szűz Mária járt és amikor elfáradt, Bükkszentkeresztnél az egyik kőre leült megpihenni. Hogy mióta ismerik a helybeliek az itteni kövek gyógyerejét, nem tudni,de tény hogy amelyik falubeli azokon megpihent, egyhamar felgyógyult a betegségéből. Az egyik helybeli asszony a saját gyógyulását köszönheti a kőnek. Egy óvatlan pillanatban elcsúszott a háza udvarán és mind a két bokája eltört, s miután többször is kijárt a kőhöz, fél órákat elüldögélni rajta, 
múlni kezdett a fájdalma, sőt egy idő után a derekát sem fájlalta már.
Mostanában valóságos búcsújáróhely lett az 1300 lelkes falucska. Egyre több vesebeteg, hólyaghurutos, nőgyógyászati problémákkal és meddőséggel küszködő, reumás, szív-érrendszeri és daganatos beteg zarándokol a 650 méter magas hegycsúcs alatti csodakőhöz. Mindenki türelmesen kivárja a sorát, hogy fél órára Mária pihenőhelyén ülhessen. Már Japánból is érdeklődtek iránta.
Hogy valójában mitől lehet e helyen gyógyulást szerezni, nincs rá tudományos válasz. A szakemberek szerint a térség földtani viszonyait a földtörténeti időszámítás triász időszakának képződménye jellemzik. A 210-240 millió évvel ezelőtti, hullámzó tengerben halmozódott fel az üledékanyag, mely a Kis-Dél, Somos-bérc, Nagy-Ivács, Galuzsnya-tető, Bagoly-hegy mészkő, ritkábban dolomitkőzeteit alkotja. Hogy a Felső-Bagoly-hegy környékén talált foszfátos, mangán-oxidos, berillium- és urántartalmú kőzettestek 
sugároznak-e gyógyerőt a Boldogasszony kőnél, azt egyelőre nem tudni.
Kétségtelen, hogy Bükkszentkereszt a csodakő nélkül is “tömegvonzással” bír, ugyanis a jó levegő, a fák békéje, az erdők csöndje, a madarak éneke és a gyönyörű természet ezreket csábít magához.
Gyógynövénykert
Szabó György több mint hat évtizede gyógynövények után kutatva járja a Bükkszentkereszt környéki erdőt, mezőt. Teái számtalan betegséget gyógyítanak. Tudását a nagymamájától örökölte, aki szintén a nagyanyjától tanulta, hogy fűben, fában orvosság van. A javasasszony unokája ma is gyűjti a gyógynövényeket, 
figyeli hatásukat, kutat újabb fajták után.
Tevékenysége nyomán megalakult a Bükki Fűvészmester és Népgyógyászati Egyesület, melynek működtetésében egy gyógynövénykert és gyógynövényes ház várja a vendégeket.
A gyógynövénykert június elejétől augusztus végéig előzetes bejelentkezés alapján látogatható. Bejelentkezés: hétfőtől péntekig 9-tól 17-ig a Gyógynövényház telefonszámán: 06-46-390-278.
Gyógynövényház
Szabó György több mint hat évtizede gyógynövények után kutatva járja a Bükkszentkereszt környéki erdőt, mezőt. Teái számtalan betegséget gyógyítanak. Tudását a nagymamájától örökölte, aki szintén a nagyanyjától tanulta, hogy fűben, fában orvosság van. A
javasasszony unokája ma is gyűjti a gyógynövényeket, figyeli hatásukat, kutat újabb fajták után.
Tevékenysége nyomán megalakult a Bükki Fűvészmester és Népgyógyászati Egyesület, melynek működtetésében egy gyógynövénykert és gyógynövényes ház várja a vendégeket.
A Gyógynövényház nyitvatartása:
hétfőtől-vasárnapig: 09:00-17:00
telefonszám: 06-46-390-278
Milleniumi Emlékmű
A 2000-ben felavatott emlékmű, Császári Domonkos és Halász Rezső alkotása a település múltját, hagyományait szimbolizálja.
A szobor alapjának a Bükkszentkeresztet jelképező mészégető kemence tekinthető, ebből bontakozik ki a kereszt, melyből a falu neve eredeztethető, illetve az egykori üvegművességre utaló üvegkelyhet is magába foglal az alkotás.
Templom
A barokk templom a XIX. század elején épült. A belső berendezés jelentős része a diósgyőri volt pálos kolostor templomából származik.
A helytörténeti kutatások szerint a faluban korábban egy fakápolna volt, ami az egyik vasárnapi szentmise után a hívek szeme láttára összeomlott. Az oltára Répáshutára került, az örökmécsese a község múzeumába került. A kápolna megsemmisülését az építője, Simonides János még megérte, de utána néhány hónapra elhunyt és a templomkertben nyugszik.
Az új, kőtemplom alapkövét 1800. március 3-án rakták le, és egy év múlva, 1801. húsvét vasárnapján szentelték fel a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére. Az eredetileg fából készült torony egy villámcsapás miatt elpusztult, így ezt később téglából építették újjá. A harangok számára a templomkertben épült harangláb.
A templom belső berendezésének jelentős része a diósgyőri volt pálos kolostor templomából származik. Miután II. József 1786-ban feloszlatta a pálos rendet, a koronauradalom – mint tulajdonos – adományozta a belső berendezést az akkor még újhutai templomnak. Így került ide a szószék, a Mária-oltár és az orgona. Különlegességnek számít a szószék, melynek oldalán a négy evangélistát – eredeti ruházatuktól eltérően – a pálosok fehér öltözetében ábrázolták a készítők, a sajóládi pálos szerzetesek. Az üvegcsillárt 1887-ban a Bükk utolsó üveggyárosa ajándékozta a templomnak.
Március 15. emlékmű
Bükkszentkereszt szülöttére, Stuller Ferencre, egyúttal a szabadságharcra emlékezve fejfás emlékmű állított a község. Stuller Ferenc az 1848-49-es szabadságharc alatt Kossuth Lajos személyi titkára volt. A szabadságharc leverése után halálra ítélték, de később kegyelmet kapot.A kopjafa Császári Domonkos és Papp Csaba alkotása és a Petőfi utcában található.
Sípálya, Szánkópálya
A téli hóviszonyok magyarországi viszonylatban kiválóak.
A faluban szánkózási,síelési lehetőség adott és egyéb téli sportok űzésére is kiválóan alkalmas a terep.A sípálya a falu határában az Oroszkúti lovas tanya közelében található,gépjárművel kiválóan megközelíthető.
Télen tiszta időben kiváló kilátás nyílik a Kékes-tetőre ,Tar-kőre,és a Magas Tátrára.
Kemencék Somosbérc alatt
A Kishollós és Lapka közötti köves útról szép kilátás nyílik a falura. Ezen az úton található a legtöbb mészégető kemence a faluban. Esténként a működő, izzó kemence látványa mindenki számára nagy élmény.
Mészégetés
A hegység nemcsak fát, mészkövet is adott az embereknek. Termelték robbantással és csákányozással, felhasználták közvetlenül építkezéseknél éppúgy, mint mészégetésre. Feltételezik, hogy a mészégetés tudományát a IV. Béla királyunk által 1232-ben betelepített cisztercita rend tagjai hozhatták Franciaországból. A Bükk hegységben e mesterség hagyományai Bélapátfalván, Bükkszentkereszten még nyomon kísérhetők. A mészégető kemencét földbe süllyesztik, már legalábbis az égéstér legnagyobb részét. Falát tufakővel rakják ki. A mészégető kemencékbe általában 200-400 mázsa mészkövet raknak be egy-egy égetés alkalmával. Először a tűztér körül, körben rakják be a köveket. Befelé a nagyobb darabokat, míg a kemence fala és e nagykövek, az úgynevezett sorkövek közötti rést apróbb darabokkal töltik ki. Ahogy haladnak a sorokkal egyre feljebb, úgy szűkítik a képződő kör átmérőjét, vagyis kupolát alakítanak ki. Ez a művelet kívánja talán a legnagyobb gyakorlatot, szakértelmet, mert ha rosszul sikerül a kövek elrendezése, égetéskor a kupola bizony beszakad a tűztérbe.
Egy-egy kemencét általában 3-4 napig fűtenek. Ahhoz, hogy egy mázsa kiégetett mészkövet nyerjenek, majdnem két mázsa nyers mészkőre és körülbelül 1,3 köbméter fára van szükség. A kemence begyújtása után újabb és újabb fahasábok tűzre vetésével folyamatosan növelik a kemence hőmérsékletét A mészkő kezdeti vörös izzása után, úgy 900 °C elérése körül megindul a fehér izzás, és ezzel a mészkő kiégése.
IV. Béla emlékmű
A legenda szerint IV. Béla király vitézei a Muhi csatából menekülve itt, a Lófőtisztáson ütköztek meg utoljára a tatár hordákkal, mielőtt a király elérte a biztonságos bélapátfalvi kolostort.Az egykori csata tiszteletére emelték 1994-ben az emlékművet, melynek kőtömbjén a király bronzból készült domborműve is látható.Bükki Üveghuták Ipartörténeti Múzeuma
Nyitvatartás: Szerda – Vasárnap 11:00 -15:00 Telefon: 06-46-743-214 (Bejelentkezés csoportoknak)
A múzeumban az üveg alapanyagaival, az üvegolvasztó kemencével, olvasztóüstökkel, az üvegfúvó pipával, az üvegfúvás segédeszközeivel, valamint számos fúvóformával ismerkedhetnek meg a látogatók. A XIX. és a XX. század különféle üvegtárgyai közül igazi ritkaságokat tekinthet meg az érdeklődő.A múzeum a Bükk hegység üveghutáinak fennmaradt anyagát mutatja be alapításuktól napjainkig, levéltári és egyházi dokumentumok alapján. Kiemelten foglalkozik az utolsó üveghuta történetével, az alapító Schusselka családdal, melynek 10 gyermekéből házasságok útján egy nagy, kiterjedt család jött létre, s melynek tagjai alapították a Telkibányai és a Hollóházi porcelángyárat.Oroszkúti-lovastanya
Bükkszentkereszten, a sípályával szemben található a lovarda gyönyörű környezetben. A természet adta lehetőségeket kihasználva a tereplovaglások életre szóló élményt jelenthetnek kicsiknek és nagyoknak egyaránt.Kapuit 1994-ben nyitotta meg lovasiskola és lótenyésztő telepként.Ekkor az istállóban kilenc 94-es születésű kanca és egy csődör volt. 2006-ban az istállót lebontották,helyette
azóta boxok vannak. A tanyán jelenleg 14 ló található, többségük saját tenyésztésű. A lovastáboroztatás már 6 éve működik, egész nyáron heti turnusokban.
Szolgáltatások:
- Tereplovaglás
- Napos/többnapos lovastúrák
- Nyáron lovaskocsizás
- Télen lovasszán
- Lovastábor
- Bértartás megegyezés szerint
- Gyerek/diák/felnőtt csoportok lovagoltatása
Holdviola tanösvény 9 állomással
A bükkszentkereszti ifjúsági tábortól induló és oda visszakötő közepesen nehéz útvonalon fára festett római számok jelzik az állomásokat, melyekhez az ismeretanyag a vezetőfüzetben található meg. A kilenc állomás megismertet az erdei mesterségekkel (mészégető), egy II. világháborús emlékhely történetével (Gizella-védővonal), a névadó növény (erdei holdviola) élőhelyével, különböző karsztformákkal és az erdő fafajaival. Ugyanakkor erdészeti és vadászati ismeretekkel is gazdagít.
Gyertyánvölgyi üveghuta szabadtéri kiállítás
Szabadtéri néprajzi gyűjtemény
Az ősi bükki mesterségek – favágás, szállítás, mész- és szénégetés, üvegfúvás, kovácsmesterség – egykori munkaeszközeit, használati tárgyait, termékeit mutatja be a kiállítás.Cím: Kossuth u. (a tornaterem mögött)Nyitvatartás: szabadon megtekinthető